ESG törvény és kockázatértékelés 2025-ben

Sokan elsőre jogi útvesztőként tekintenek az ESG törvényre, pedig a lényege jóval egyszerűbb: átláthatóbb kockázatkezelést, felelősebb vállalati működést és fenntarthatóbb döntéshozatalt kíván biztosítani. A szeptemberi webinárunkon szakértőink részletesen bemutatták, hogyan alakítható át a kötelező megfelelés valódi értékteremtéssé. Az alábbi összefoglalóban végigvesszük, kikre vonatkozik a jogszabály, milyen határidőknek kell megfelelni, és hogyan zajlik az ESG kockázatértékelés a gyakorlatban.

Kikre vonatkozik az ESG törvény?

A jogszabály fokozatosan lép életbe, először a legnagyobb cégekre, majd egyre szélesebb körre kiterjesztve a kötelezettségeket.

• 2025-től: a tőzsdén jegyzett nagyvállalatok, ha az elmúlt két évben teljesítettek bizonyos pénzügyi és foglalkoztatotti küszöbértékeket (10 milliárd forint mérlegfőösszeg, 20 milliárd forint árbevétel, vagy több mint 500 alkalmazott).
• 2026-tól: további nagyvállalatok, különösen meghatározott iparágakban, 90 milliárd forint feletti árbevétellel és 500 főnél több munkavállalóval.

Ez azt jelenti, hogy nem csupán a legnagyobb piaci szereplők érintettek, hanem fokozatosan egyre több vállalatnak kell alkalmazkodnia az új követelményekhez.

Fontos határidők, amiket érdemes fejben tartani

Az ESG törvény egyik legfontosabb üzenete: a megfelelés nem egy egyszeri vizsga, amit „le lehet tudni”. Folyamatos feladat, amit rendszeresen frissíteni kell.

Éves ESG beszámoló: az üzleti év végét követő 6 hónapon belül kötelező elkészíteni. 2028-tól ezt nyilvánosságra is kell hozni, de addig elegendő, ha a vállalatnál rendelkezésre áll, és az SZTFH ellenőrzés esetén be tudja mutatni.

Éves ESG kockázatértékelés: legalább 12 havonta egyszer minden hatály alá eső vállalkozásnak el kell végeznie.

Rendszeres felülvizsgálat: a kockázatértékelést és a kapcsolódó intézkedéseket a változó körülményekhez igazítva frissíteni kell.

Adatszolgáltatás: az adott negyedévben kitöltött kérdőíveket be kell nyújtani az SZTFH-nak – és nem szabad elfelejteni, hogy a más cégek által küldött kérdőívekre is válaszolni kell.

Adatkérés – kitől és hogyan?

Az egyik legvitatottabb kérdés, hogy kitől lehet egyáltalán ESG adatot kérni. A legújabb rendelet szerint ugyanis már büntetés is járhat, ha nem megfelelő cégeket keresünk meg.

A jelenlegi szabályozás alapján:

• Nagyvállalatoktól kötelezően kérhetők ESG adatok.
• Középvállalatok 2027. június 30-ig önkéntesen szolgáltathatnak adatot – egy meglehetősen különleges jogi kategória.
• Mikro- és kisvállalkozásoktól 2027. június 30-ig tilos ESG adatot kérni.
• Fontos korlátozás: csak az SZTFH kérdőívben szereplő adatokat lehet bekérni. Kiegészíteni nem szabad – legfeljebb szűkíteni.

Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak nemcsak gyűjteniük kell az adatokat, hanem nagyon pontosan is kell tudniuk, kitől és mit kérhetnek.

Hogyan azonosítsuk és értékeljük a kockázatokat?

Ahogy minden fenntarthatósági szabályozás középpontjában, úgy az ESG törvény szívében is a due diligence áll. Magyarul „kellő gondosságként” fordítják, de a legtöbben mégis az angol kifejezést használják, mert rövidebb, kifejezőbb és pontosabban adja vissza a lényeget.

A due diligence folyamattal kapcsolatban 3 dolgot érdemes szem előtt tartani:

Megelőzés-fókuszú: nem azért csináljuk, hogy legyen egy újabb dosszié a polcon, hanem hogy elkerüljük a környezetre, a társadalomra és az emberekre gyakorolt negatív hatásokat.

Kockázatalapú: a legsúlyosabb és legvalószínűbb hatásokkal kell kezdeni. Emberi jogi kérdések esetén a súlyosság az elsődleges szempont.

Arányos: a vizsgálat mélysége a cég méretétől, iparágától és ellátási láncban betöltött szerepétől függ.

A due diligence nem egy kipipálható feladat, hanem egy folyamatos, helyzetre szabott gondolkodásmód.

Kockázatok és hatások az ESG-ben

Az ESG törvény nem mindig egyértelműen különbözteti meg a hatásokat (például környezetszennyezés vagy üvegházhatású gázok kibocsátása) és a kockázatokat (például pénzügyi veszteség). A webináron Anna említett egy példát: képzeljünk el egy alföldi dinnyetermesztőt. Ha az Alföld elsivatagosodik, a termelés ellehetetlenül, ami közvetlenül komoly pénzügyi veszteséget eredményez.

A hangsúly mindig a negatív hatások bekövetkezésének megelőzésén van – nem a pénzügyi jelentőségen. Ez különbözteti meg leginkább a CSRD kettős lényegesség elemzésétől, ahol mindkét dimenziót együttesen kell vizsgálni.

Előminősítés és kockázati tényezők

Az ESG kockázatértékelés első lépése az átfogó előzetes kockázatfeltárás, amelynek célja, hogy képet kapjunk arról, hogy mely működési területek és beszállítók hordozzák a legjelentősebb ESG kockázatokat.  

Ehhez érdemes különféle forrásokat használni: pénzügyi és fenntarthatósági jelentéseket, nemzetközi minősítők értékeléseit, elemző intézetek és kormányzati tanulmányokat, iparági összehasonlításokat, emissziós és vízstressz adatbázisokat.

A fő kockázati tényezők:

Szektor: nagy környezeti lábnyomú vagy emberi jogi visszaélésekkel terhelt ágazatok.

Elhelyezkedés: gyenge jogrendszerű, korrupcióval vagy vízhiánnyal küzdő országok, konfliktusos területek.

Termék: olyan termékek, amelyek előállítása eleve nagy környezeti terheléssel jár.

Cégspecifikus tényezők: korábbi visszaélések, gyenge vállalatirányítás.

És itt jön a fontos tanulság: nem minden beszállítót kell ugyanolyan mélyen vizsgálni. Minél nagyobb a potenciális kockázat, annál alaposabb vizsgálat indokolt.

Mélyebb vizsgálati módszerek

A részletes feltárás során több módszert is alkalmazhatunk:

• helyszíni auditok és ellenőrzések,
• kérdőívek (az SZTFH különösen ezt hangsúlyozza),
• munkavállalói interjúk, fókuszcsoportok,
• dokumentumellenőrzések (policy-k, tanúsítványok),
• civil szervezetekkel való konzultációk.

Az így kapott adatokból kockázatleltár készíthető, amelyben priorizálni kell, mely kockázatok igényelnek azonnali kezelést.

Fő kockázati tényezők és előszűrés

Az előzetes kockázatfeltárás során a következő tényezők játszanak kulcsszerepet:

• Szektor: környezeti terheléssel vagy emberi jogi kockázatokkal érintett ágazatok.
• Földrajzi elhelyezkedés: gyenge intézményi háttérrel, korrupcióval vagy vízhiánnyal küzdő országok.
• Termék: nagy ökológiai lábnyommal járó termékek.
• Cégspecifikus tényezők: múltbeli visszaélések, irányítási gyengeségek.

Minél magasabb a kockázat, annál alaposabb vizsgálat indokolt – ez lehet kérdőív, helyszíni audit vagy akár munkavállalói interjú.

Adatszolgáltatás a gyakorlatban

Az ESG törvény szerint a kérdőívek kiküldésére két lehetőség van: manuálisan, postai úton keresztül, vagy az SZTFH által hivatalosan nyilvántartásba vett szoftveren keresztül. A postai megoldás azonban nem kevés fejfájással járhat, hiszen lassú, költséges és nehezen követhető.

Ezzel szemben a denxpert piacvezető ESG szoftvere – amelyet az SZTFH hivatalosan is nyilvántart – gyors, átlátható és biztonságos megoldást kínál. Segítségével a vállalatok egyszerűen teljesíthetik adatszolgáltatási kötelezettségeiket, miközben elkerülhetik a felesleges idő- és erőforráspazarlást.  

‍

‍