ESG törvény és CSRD - Mi a különbség a két szabályozás között?

Záporoznak az új fenntarthatósági előírások: Tudod, mi a különbség a CSRD és az ESG törvény között?

A fenntartható vállalati működés jogi keretei szinte napról napra változnak, és nem könnyű lépést tartani velük. Hogyan igazodjunk el a folyamatosan bővülő betűszavak erdejében, mint az ESG, CSRD vagy ESRS? Bár a cél gyakran közös – egy fenntarthatóbb jövő –, az oda vezető utak különbözőek lehetnek. Az egyik legnagyobb zavart Magyarországon a CSRD rendelet és az ESG törvény közötti különbségek okozzák. Ebben a cikkben segítünk tisztázni a két szabályozás legfontosabb eltéréseit és összefüggéseit!

Fenntarthatósági előírások 2024-ben: CSRD és ESG törvény különbségei

A CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) az Európai Parlament és Tanács irányelveként lépett hatályba 2024 januárjában. A korábbi fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő NFRD-t (Non-financial Reporting Directive) váltotta fel, azzal a céllal, hogy a vállalat működére vonatkozó fenntarthatósági és a pénzügyi szempontok már ne külön jelentésben kapjanak helyet, hanem egyetlen, átfogó jelentés készüljön róluk. A CSRD a vállalatok környezeti, társadalom és vállalatirányítási hatásainak, kockázatainak és lehetőségeinek, illetve az ezekhez kapcsolodó vállalati politikák, intézkedések és célok átlátható, adatalapú megértésére törekszik. A magyar jogba a számviteli törvény módosításaként került be, a Pénzügyminisztérium kezelése alatt. A CSRD tehát egy EU-s szabályozás, melyben több száz adatpont szerint kerül értékelésre a vállalatok fenntarthatósági és pénzügyi teljesítménye, és amely így elengedhetetlen lesz a nemzetközi partnerségek, befektetések létesítéséhez. A CSRD szerint közölt adatokat egy EU-s adatbázisban fogják nyitlvántartani.

Ezzel szemben az ESG törvény egy magyar nemzeti jogszabály, melyet 2023 végén fogadtak el (2023. évi CVIII. törvény), kezeléséért pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium felelős. Leginkább az EU Taxonómia, a 2024-ben elfogadott szintén EU-s CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive), illetve a beszállítói lánc átvilágítására vonatkozó nemzetközi irányelvek ihlették. Az ESG törvény lényege, hogy a vállalat ESG jelentésében a közvetlen beszállítók helyzetének fenntarthatósági értékelése is helyet kapjon, így biztosítva, hogy üzleti érdek legyen a fenntartható partnerek választása, és így a jó kapcsolat kialakításának reményében a fenntartható működés. Bár az üzleti kapcsolatok határokon átnyúlhatnak, az ESG adatbázis nem lesz nemzetközileg alkalmazható.

Kikre vonatkozik az ESG törvény és kire a CSRD? Vállalati kötelezettségek 2025-től.

A CSRD és az ESG törvény hasonló körben kötelezi a vállalatokat a jelentés közzétételére, kis különbség látható, ezt a következő táblázat mutatja:

‍

‍

Míg a CSRD esetében a jelentésre kötelezett vállalatok elsősorban a saját tevékenységüket értékelik és jelentik, az ESG törvény által várt jelentésben a vállalat közvetlen beszállítóinak tevékenységét is értékelni kell. Így, ennek az adatgyűjtési része több vállalatot fog érinteni, nem csak a beszámoló írására kötelezetteket.

Kettős Lényegességi Elemzés (Double Materiality Assessment): Mit jelent a CSRD számára?

A CSRD kapcsán az egyik legtöbbet emlegetett fogalom a kettős lényegességi elemzés (angolul Double Materiality Assessment vagy DMA), hiszen ezzel vezeti be az irányelv a fenntarthatósági hatások és a pénzügyi kockázatok és lehetőségek együttes értékelését. A CSRD tehát egyaránt fókuszál a vállalat környezetre és társadalomra gyakorolt hatásaira, és arra, hogy a környezet és a társadalom fenntarthatósági szempontból milyen kockázatokat és lehetőségeket jelent a vállalat számára. Ezzel szemben az ESG törvényben megjelenő lényegességi vizsgálat a fenntarthatósági témák kapcsán fellépő kockázatokra helyezi a hangsúlyt.

‍

Adatgyűjtés a CSRD és ESG törvény szerint: Hogyan készülj fel?

A CSRD a kettős lényegességi elemzéstől teszi függővé azt, hogy a vállalatnak melyik témakörökről kell majd jelentenie részletesebben. A lényegesnek értékelt témákhoz az ESRS-ben (European Sustainability Reporting Standards - a CSRD jelentéstételi szabványa) jelentéstételi követelmények és adatpontok alapján kell adatot gyűjteni és azokat jelenteni.

Az ESG törvény esetében a lényegességi vizsgálat nem szolgál a témakörök szűrésére. Az adatok gyűjtéséhez egy 510 kérdésből álló kérdőívet kell kiküldeni Excel-ben a közvetlen beszállítók részére, majd ebben bekérni és elemezni az adatokat. A kérdéssor tartalma egyedül a beszállító mérete és földrajzi elhelyezkedése alapján változhat.  Bár a tartalmat nem, a megkérdezett beszállítók mennyiségét szűrni lehet egy előzetes kockázatelemzéssel, így elégséges azoknak a beszállítóknak kiküldeni az adatbekérő kérdőívet, akik a legkockázatosabbnak tűnnek.  

‍

Fenntarthatósági és ESG Beszámolók 2025-ben: Miért fontosak a vállalatod számára?

A begyűjtött és értékelt adatokat mind a két szabályozás esetében jelenteni szükséges. A CSRD szerinti Fenntarthatósági Jelentést (Sustainability Statement) a pénzügyi jelentéssel együtt, az éves jelentésben kell a vállalakozásoknak nyilvánosságra hoznia. Ezen felül, ha az EU elkészíti és elfogadja a jelentés digitális címkézésének részletszabályait, a fennarthatósági jelentést az ESAP-ra (European Sigle Access Point) is fel kell majd tölteni, XBRL jelölésekkel digitálisan címkézve. Ez az adatok közti böngészést és például az ágazati összehasonlítást teszi lehetővé. Az ESG törvény szerinti jelentést a SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) által működtetett ESG menedzsmentplatformra kell majd feltölteni, ahol az nyilvánosan elérhető is lesz, illetve a jelentés mellé csatolni kell az adatbekérő Excel-eket is.  

‍

A fenntarthatósági jelentés és az ESG-beszámoló tartalma

‍

A CSRD beszámolójának tartalmát az ESRS határozza meg. A CSRD szerinti jelentés  azonosítja azokat a témákat melyekben a vállalat, a teljes értékláncát is beleértve, jelentős hatásokat, kockázatokat vagy lehetőségeket talált. Ezen témák mentén aztán megadott adatpontok alapján, a vállalati policykre, intézkedésekre, célokra és mérőszámokra fókuszálva képet fest a vállalat működése, stratégiája és a fenntarthatóság kapcsolatáról.  

Az ESG törvény másfelől közelít: felméri a vállalat közvetlen beszállítóihoz illetve a vállalat saját működéséhez kapcsolódó, fenntarthatósági szempontból kockázatos pontokat, majd ezekre kockázatkezelő stratégiát dolgoztat ki.  Az ESG jelentés a vállalatnak és beszállítóinak bemutatásából, az azonosított kockázatokból, a kockázatértékelő és kezelő rendszer bemutatásából, majd ennek értékeléséből és az azonosított kockázatok mérséklésére tett lépések bemutatásából áll.  

Jó hír, hogy a két jelentés között van némi átfedés is. Az ESG-beszámolóhoz szükséges munkavállalói adatok például felhasználhatóak a CSRD-szerinti S mutatókhoz, illetve mindkét jelentésben közzé kell tenni a vállalat karbonlábnyomát is.

‍

Tanúsítás a CSRD és ESG beszámolókhoz

A CSRD szerinti fenntarthatósági jelentések auditálását 2027-től kezdődően a megfelelően átképzett könyvvizsgálók végzik majd, míg az ESG beszámolót az SZTFH nyilvántartásában szereplő ESG tanúsítók. Az ESG törvénnyel kapcsolatos tanácsadáshoz, szoftveres megoldáshoz, tanúsításhoz vagy minősítéshez, az SZTFH nyilvántartásában szerepelni kell, mint akkreditált tanácsadó, szoftver, minősítő vagy tanúsító. A CSRD jelentést támogató szoftvereknek, tanácsadóknak és minősítőknek nincs szükségük az SZTFH jóváhagyására.

‍

Többet szeretnél tudni? Vegyél részt a 8 hetes Online Bootcampen, részletek itt:
https://www.csrdsoftware.com/bootcamp/csrd-bootcamp