Miért kell a CSRD-ra inkább lehetőségként, mintsem korlátként tekinteni?
2023.03.13.
Hungarian
A CSRD 6 előnye a vállalatok számára
Az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) szempontok egyre inkább központi kérdéssé válnak a gazdaság szereplői számára, miközben a megbízható fenntarthatósági adatok hiánya sok kellemetlenséget okoz. A befektetőknek nincs rálátásuk a vállalatok valódi ESG-teljesítményére, ez pedig veszélyezteti a fenntartható európai gazdaság kialakítását, végső soron hátráltatja az éghajlatváltozás és az ökológiai válság elleni fellépést.
A temérdek ESG keretrendszer miatt a vállalatok nem tudják, hogy milyen információkat szükséges jelenteniük. A nagyvállalatok naponta kapnak fenntarthatósági információkkal kapcsolatos megkereséseket a befektetőktől, ez pedig szükségtelen üzleti költségeket generál. Másrészt a szélesebb körű érdekcsoportok, például a civil szervezetek és helyi közösségek nem tudják a vállalatokat felelősségre vonni az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásuk miatt, ami elszámoltathatósági problémákat szül.
A CSRD jelentős kihívások elé állítja a vállalatokat, új követelményeket és többletmunkát jelent, hiszen új folyamatokat kell időben bevezetniük és mindenre kiterjedő adatgyűjtést kialakítaniuk. Ugyanakkor a vállalati ESG-stratégia központi elemeként tekinthetünk rá, és számos egyéb előnnyel is jár, amelyeket az alábbiakban foglalunk össze:
1. ESG befektetések becsatornázása
Jelenleg a befektetők és a vagyonkezelők adatszolgáltatóktól vásárolnak vállalati ESG-információkat, ez pedig zavart és ellentmondásos minősítéseket eredményez. A befektetőknek nehézséget jelent a pénzügyi forrásokat a fenntartható üzleti modellekkel rendelkező vállalatokhoz irányítani. Emellett a befektetők nem tudják megfelelően mérni a vállalatok ESG kihívásokkal szembeni ellenálló képességét. Ez rendszerszintű kockázatokhoz vezet az európai gazdaságban.
A CSRD más rendeletekkel, például a fenntartható finanszírozás közzétételi rendeletével és a taxonómiai rendelettel együtt az európai ESG-jelentési követelmények fő pilléreit alkotják. Ezek a rendeletek együttesen lehetővé teszik, hogy az ESG-információk a teljes pénzügyi értéklánc befektetési döntéseit befolyásolják, egészen a legvégső befektetőig. A CSRD elősegíti, hogy a befektetéseket olyan vállalkozások felé tereljék, amelyek valóban megfelelnek az ESG-követelményeknek.
2. CSRD, mint a vállalati fenntarthatósági stratégia kerete
A CSRD struktúrát ad az ESG-követelményekkel kapcsolatos üzleti tevékenységének javításához, ezzel a vállalatok gyorsabban megérthetik és reagálhatnak a környezeti, társadalmi és irányítási kihívásokra. Továbbá felgyorsítja a versenyt a „zöld ipari forradalomban”.
Olyan keretrendszert nyújt, amely segítségével egy vállalat azonosíthatja fenntarthatósági problémáit és ESG-stratégiát hozhat létre. Az évről évre jelentett adatokon keresztül ellenőrizheti az előrehaladást, azonosíthatja a gyenge pontjait és a fejlesztésre szoruló részleteket. A vállalati “Achilles-sarkok” megértése ellenállóbbá teszi a vállalatokat a jövőbeli válságokkal szemben. Amelyik vállalat időben elindul ezen az úton, jelentős versenyelőnyre tehet szert saját iparágában.
3. Az ESG jelentés költségeinek csökkentése és kevesebb adatigénylés
Egyre nagyobb az igény a fenntarthatósági információk iránt, és ez a jövőben csak növekedni fog. Ahogyan a környezeti és társadalmi kihívásokat egyre jobban megértjük, a vállalkozásoktól elvárt információk is egyre összetettebbé válnak (pl. információk a vállalatok biológiai sokféleségre gyakorolt hatásairól vagy az ellátási lánc környezeti hatásairól).
A CSRD minden gazdasági szereplő számára egységessé teszi a fenntarthatósági jelentés módszertanát, így csökkenteni fogja az ESG-jelentések költségeit. A CSRD-nak megfelelően, a vállalkozások a jövőben egy uniós szintű digitális platformon, az egységes európai hozzáférési ponton (ESAP) teszik majd közzé az ESG információkat. Ez csökkenti fogja a fenntarthatósági információkra vonatkozó megkeresések számát, mivel az adatok innen bárki számára elérhetővé válnak majd.
Az ERM Fenntarthatósági Intézete szerint a szabványok alkalmazása vállalatonként 24 200-41 700 EUR éves megtakarítást eredményezhet, amennyiben a szabványok kiküszöbölik a további információkéréseket (https://data.europa.eu/doi/10.2874/14850).
4. Vezető pozíció a globális versenyben
Közös szabályok nélkül a tagállamok előreláthatólag előbb-utóbb egyedi szabályozást fognak bevezetni. Jó példa erre a 2023. január 1-jétől hatályos német ellátási láncról szóló törvény (Supply Chain Due Diligence Act – németül: Lieferkettensorgfaltspflichtengesetz). A jogszabály értelmében a német vállalatok környezetvédelmi és társadalmi információkat jelentenek már ebben az évben.
A jelenlegi eltérő keretrendszerek többletköltségeket és kiszámíthatatlan kockázatokat okoznak az Európai Unió szorosan összefonódó gazdaságában. A tagállamok önmagukban nem képesek egymással harmonizálható jelentéstételi követelmények biztosítani, uniós beavatkozással azonban összhangba lehet hozni az elvárásokat. A közös előírások bevezetése tehát az európai vállalatok és az egységes piac érdekeit is szolgálja.
A vállalatok jelenleg számos nemzetközi szabványt alkalmaznak (GRI, SASB stb.). Az európai jogalkotók célja a ESG szabványok világszintű konvergenciájának és harmonizációjának támogatása is. Ez hozzájárul ahhoz, hogy hosszútávon nemcsak az EU-ban, hanem a globálisan is harmonizáltabb és következetesebb legyen a fenntarthatósági jelentéstétel, ezen keresztül a globális problémákkal szembeni fellépés is.
5. Az ellátási lánc ESG-hatásainak megértése
A vállalati fenntarthatósági szakemberek tudják, hogy milyen nehéz az alvállalkozóktól jó minőségű adatokat gyűjteni és biztosítani a megfelelőséget. A CSRD nyilvánvalóvá és megkérdőjelezhetetlenné teszi, hogy az ellátási lánc tagjainak megbízható adatokat kell szolgáltatniuk, az ellátási lánc alsóbb szintjein is. Ez remélhetőleg csökkenteni fogja az ellátási láncok által okozott hatalmas és láthatatlan környezeti és társadalmi károkat.
6. A zöldrefestés megakadályozása és a fenntarthatósági eredmények kihangosítása
Egyes vállalatok hamis fenntarthatósági állításai miatt a társadalom egyre kritikusabb és cinikusabb a fenntarthatósági erőfeszítésekkel szemben. Ezért a fenntartható eredményeket elérő vállalatok egyre kevésbé hajlandóak kommunikálni ezeket az eredményeket, mert attól tartanak, hogy a fogyasztók zöldrefestéssel vádolják őket. Ezt a jelenséget “zöld elhallgatásnak” (green hushing) nevezik. Káros hatással van azokra a vállalatokra, amelyek megpróbálják termékeiket és szolgáltatásaikat összhangba hozni az ESG elvárásokkal.
A CSRD az átlátható tájékoztatás révén erősíteni fogja a társadalom és a fenntartható vállalkozások közötti kapcsolatokat. Azáltal, hogy könnyebbé és átláthatóbbá teszi a versenytársakkal való teljesítmény összehasonlítását, a vállalkozásoknak is segít kitűnni az iparágukban. Emellett segíti az immateriális javak (mint például a humán tőke, a márkanév és a szellemi tulajdon) kommunikálását, amelyekről jelenleg a vállalatok nem számolnak be kellőképpen, annak ellenére, hogy azok egyre nagyobb értéket képviselnek.
Kezdjük bele a CSRD-be!
A fent felsorolt előnyök megszerzéséhez minél hamarabb szükséges cselekvési terveket meghatározni és elkezdeni az adatgyűjtési munkát. A CSRD követelményeinek rövid időn belüli teljesítéséhez sok a tennivaló, ezért kulcsfontosságú, hogy megtaláljuk a leghatékonyabb eszközöket és a legjobb tanácsadó partnereket. Használja ki a CSRD követelményeit lehetőségként, hogy fejlessze vállalatát!
